Other view

Igyekszem néhány témát sajátos nézőpontból megvilágítani, főleg adatokkal, számokkal és tényekkel alátámasztva.

Friss topikok

Linkblog

Archívum


Érdekesen kommunikált változások

2010.10.20. 18:20 | vernal | 4 komment

Címkék: járulék nyugdíj megszorítás adó nyilatkozat

 Van egy ország, ahol sok minden történik mostanság. Az ország fizikailag egész jól áll ahhoz képest, hogy fél éve forradalom söpört végig rajta.

A vezetői úgy gondolták intézkedésekre van szükség. Sajnos nem sikerült szakembereket találni arra, hogy ezeket érthetően kommunikálják a nép felé. Ennek szerintem 2 oka van. Az egyik, hogy ha a háttér-információkat és az igazságot is elmondanák, akkor kb tizedére zsugorodna a népszerűségi indexük. Másik ok: valamiért őket tartják a leghitelesebbnek, és ők már rutinosan tudnak kamera előtt és mikrofon mögött hazudni.

A költségvetési hiánya pártszíntől függően 3,9 vagy 4,4 %, ami annyira brutális, hogy még a görögök (tavaly 13,6, idén várhatóan 8,1 %) , az írek (32%) és az USA (tavaly 3,2%, idén várhatóan 10 %) lakosai és  politikusai is bizonyára sírva fakadnának e számok láttán. 
A német pénzügyminiszter is borúlátó, mert ő 5,5 % hiányt prognosztizál hazája kölségvetésében a 2010-es évre. 
 
Talán ezért érezte úgy néhány politikus, hogy egy kis füllentés belefér 2 választás között.
 
Nem lesznek megszorítások, szólt az ámítás. Költői a kérdés:
 
Ezt a politikában és az internet korában hazugságnak hívják vagy csak az emberek értik félre az intézkedéseket?
 
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/matolcsy-nem-lesznek-megszoritasok-327467
http://www.hirado.hu/Hirek/2010/09/10/19/Szijjarto_nem_lesznek_megszorito_intezkedesek_.aspx
http://www.fn.hu/valasztas2010/20100407/kover_nem_lesznek_megszoritasok/
http://www.hajdumagazin.hu/2010/09/29/orban-viktor-nem-lesznek-megszoritasok/
 
Mondjuk értelmezés kérdése, mert a megszorítás nem feltétlenül egyenlő a lehúzással. Sőt a lehúzás sem annyira pofátlan, ha közvetett, gondolhatják odafent.
 
Lássuk sorrendben milyen intézkedésekkel tesznek oly sok jót az országnak.
 
1. Nyugdíjjárulék elterelése:
 
Az előző posztban már kifejtettem, hogy bruttó bértől függően, ki mennyit bukik a 8%-os nyugdíjjárulék 14 hónapos elterelése által.
 
Emlékeztetőül számokra fókuszálva, kinek mennyi pénz NEM kerül rá a saját nyugdíjpénztári számlájára 
 
bruttó 150.000 Ft/hó esetén 168.000 Ft
bruttó 200.000 Ft/hó esetén 224.000 Ft
bruttó 300.000 Ft/hó esetén 336.000 Ft
bruttó 500.000 Ft/hó esetén 560.000 Ft
 
Ezt persze azzal magyarázták, semmi gond, majd kompenzálni fogják az állami nyugdíjban.
Felmerült néhány kérdés:
 
-Ezeknek az összegek milyen hozammal lesznek jóváírva?
-A mindenkori kormány kötségvetését fogják ezek szerint terhelni ezek a jóváírások? (más pöcsével a csalánt......)
-Ha valaki elhalálozik nyugdíjjogosultsága előtt, akkor ő hogyan kapja majd meg ezt a jóváírást?
 
Ha a sokat emlegetett 1%-os infláció feletti hozam helyett, inkább 2%-os kamattal számolunk (tekintve, hogy ha tényleg tartanánk hosszútávon a 3 %-os hiánycélt, akkor az infláció csökkenne, és az MNYP-k valószínűleg akkor is tudják hozni a későbbiekben említett hozamokat, akkor ez valós szám): 
 
10 év alatt 22 %
15 év alatt 34 %
20 év alatt 48 %
25 év alatt 64 %
30 év alatt 81 %
35 év alatt 100 %
40 év alatt 121 %
 
hozamot jelent jövőértéken. A most 40 évesek, és a fiatalabbak is elgondolgozhatnak, hogy vajon mennyivel járnak hosszú távon jobban/rosszul a kötelező nyugdíjpénztárral. A kamatos kamat a viág egyik legjobb találmánya, de a jótékony hatásai a mellékelt ábra szerint is csak hosszútávon élvezhetőek.
 
Nagy kedvenc volt 2. legnagyobb városunk polgármesterének hétfői nyilatkozata az Egyenes beszéd-ben, ahol burkoltan ugyan, de többször is lehülyézte a műsorvezetőt, illetve úgy próbálta beállítani, mintha a kérdező nem ismerné a nyugdíjrendszer főbb jellemzőit és szerkezetét.
 
 
Az utána következő igazi szakemberek mindegyike részben vagy egészben cáfolta meg kijelentéseit, talán nem véletlenül.
 
Talán mentségére szólhat az életrajzából kiragadott rész, nem igazán támasztja alá szakértelmét nyugdíjtémában: 
 
K. Lajos
 
1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán, de diplomát nem szerzett. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos munkatársa, ezzel párhuzamosan óraadó a közgazdaság-tudományi egyetemen, mikroökonómiát tanított.
 
A mikroökonómiában nem sokat taglalják az államháztartást és nyugdíjrendszereket, ha jól rémlik......
 
 
Következő szakértő a témában S. Gabriella, Nyugdíjvédelmi megbízott.
 
Tanulmányai: 1989-ben üzemgazdász szakon végzett. 1990-tol 1991-ig az esztergomi Vitéz János Tanítóképzo Foiskolán újságíróib képesítést szerzett. 1990-tol 1991-ig a Budaörsi Városi Tv szerkeszto-riportere.
 
Ezen cikkből szemezgettem remélem általa viccnek szánt mondatait: http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=760486
 
Ő többek között azt vetette fel tegnap: " A vizsgálat egyebek mellett annak feltárását célozza, hogy miért olyan magas - közel 5 százalék - a működési költségszint, miközben az állami nyugdíjrendszer, amely nyugdíjakat is folyósít, 2 százalékos költséggel működik - mondta S...... Gabriella."
 
Kedves Gabriella!   Írok pár kifejezést magyarázatként, mi okozhatja a 3 %-s pluszköltséget, remélem már hallott róluk:
 
munkabér, járulék, nyereség, rezsi, belépési és átlépési nyomtatványok költsége (tavalyi PSZÁF rendelet óta az addigi 3 darab 1 oldalas nyomtatvány helyett, már 3 darab 7 oldalas nyomtatvány kitöltése szükséges pénztári átlépéshez), illetva az éves elszámolások nyomtatási és postázási költsége.
 
Talán ezek tükrében nem is olyan sok az a 3 %.........
 
"Szeretnék azt is megtudni, hogy mi okozta a magán-nyugdíjpénztárak veszteségét - mondta -, ha ugyanis a vagyont állampapírokba fektették volna, magasabb lett volna a tényleges hozam."
 
Az legnagyobb nyugdíjpénztárak legbiztonságosabb portolióinak átlagos éves hozamai az elmúlt 10 év alapján: (a tagok 2 %-a tartozik ide)
 
Allianz   6,23 %
AXA       7,72 %
Erste     8,15 %
ING       6,34 %
OTP       7,27 %
MKB       7,16 %
 
a növekedési portfoliók átlagos éves hozamai az elmúlt 10 évben (a tagok 77 %-a ide tartozik)
 
Allianz:  7,21 %
AXA       5,36 %
Erste     6,02 %
ING       6,35 %
OTP       5,48 %
MKB       7,18 %
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A 10 éves állampapírok hozamai az elmúlt 10 évben kibocsátási év szerint:
(forrás: http://www.akk.hu/object.67031834-75e5-46a3-9dc9-7296e536438a.ivy)
 
2000:   7,5 %
2002    6,75 %
2003    5,5 %
2004:   8,0 %
2005:   5,5 %
2006:   6,75 %
2007:   6,00 %
2008:   9,00 %
2009:   9,5 %
2010. 10. 19.:  5,00 %
 
Ha jól számoltam, akkor az állampapírok évente átlagosan 6,95 %-ot hoztak.
 
Ha a klasszikus, azaz a legbiztonságosabb portfolió adataival vetjük össze, nem biztos, hogy  Gabriellának igaza van, sőt.
Ha a növekedési azaz a legkockázatosabb portfolió adataival vetjük össze, akkor sem olyan vészes a helyzet, főként, ha figyelembe vesszük, hogy ha valaki elolvassa mit is ír alá, akkor tudja, hogy a magasabb kockázat miatt, magasabb hozam vagy akár nagyarányú veszteség is elérhető.
 
" a magán-nyugdíjpénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért a kormánynak gyorsan lépnie kellett, hogy megvédje a pénztártagok befektetéseit, vagyonát. Hozzátette: az ő feladata, hogy megvizsgálja, "hová tűnt a pénztártagok pénze""
 
A fenti számok szerintem nem indokolják a "súlyos veszteségek" kifezezés használatát.
 
 
 
 
 
Következő szakértő a témában Sz. Péter.
 
Sz......... Péter
 
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára, ahol 2002-ben diplomázott.
 
Tehát a "szakember" szerint:
 
"a kormány meg fogja védeni a nyugdíjakat a spekuláns üzletemberektől, mert senki sem kényszeríthető arra, hogy nyugdíjjárulékait nyugdíjtőzsdére vigye."
 
A világ vezető nagyhatalmainak nyugdíjalapokban tartott pénzeit is a "nyugdíjtőzsdén" forgatják, ez jelenleg "mindössze" 22000 milliárd eurót jelent.
http://profitline.hu/hircentrum/hir/189680/Elkepeszto-dinamizmussal-nohet-a-nyugdijalapok-eszkozallomanya
 
Kérdéseim:
Ki kényszerít bárkit is, hogy ne a klasszikus portfolióba lépjen be/át, ha ő igazán odafigyel a nyugdíjjárulékára?
 
Klasszikus portfolió jellemzői röviden:túlnyomórészt (90%-ban) alacsony kockázatú hazai és nemzetközi állampapírok, vállalati kötvények, és ezekből álló befektetési alapok, a részvénybefektetések aránya legfeljebb 10 százalék lehet - ezzel is minimálisra csökkentve a kockázat mértékét.
 
+ Mi a magyar nyugdíjtőzsde címe? :)
 
 
2. Különadók:
 
Sz. Péter továbbá azt is állította, hogy az energetikai cégek (MOL és Eon) is majdnemhogy örömmel fogadták a különadót, hiszen ők legalább felismerték, hogy ha a magyar gazdaság és ezáltal a fogyasztás is megélénkül, milyen jó is lesz nekik (és a részvényeseknek).
 
Megjegyezném, hogy véleményem szerint talán ma sem sokan az áramfogyasztáson spórolnak leginkább. A bezinfogyasztás ingadozása pedig inkább összefügg az olaj világpiaci árával és a jövedéki adó pofátlan mértékével.
 
 
A telekommunikációs cégek szintén nem emelnek majd árat szerinte, hiszen olyan nagy a verseny.....Mint mondta, amúgy a legnagyobb szolgáltatók szintén örömmel vállalják a sarcot, hiszen nekik is milyen jó lesz, ha megnő a fogyasztás.  Példaként említette, hogy ezt többek között az Invitel vezetője jegyezte meg......Azt hiszem a legnagyobbaktól és azok részvényeseitől még elfelejtette megkérdezni a véleményüket.
 
Szerintem ma sem kényszerítenek senkit, hogy telefonáljon, netezzen, feltöltőkártyát vegyen, de mégis ajánlom ezen cikkeket Sz. úrnak is, melyekből kiderül, hogy már több mint 1 millió aktív mobilinternet-előfizetés, illetve majdnem 11 millió aktív SIM-kártya van használatban.
 
http://hvg.hu/Tudomany/20101018_mobiltelefon_elofizetesek
http://hirek.prim.hu/cikk/78540/
 
Az áruházláncok sem fogják áthárítani a pluszköltségeket, Sz. úr szerint, mivel a Fogyasztóvédelem árgus szemekkel fogja ellenőrízni őket.
 
Gondolom hatalmas bírságokat szabnak majd ki, ha az alapvető élelmiszerek árát 2,5 %-kal megemelik, hogy ezzel kiegyenlítsék a különadó terhét.......mivel annak mértéke is pont ennyi az árbevételhez képest a 100 milliárd forint feletti árbevételü láncoknak.
 
 
 
Van még 1 sejtésem, mégpedig
 
A különadóval sújtott cégek, vállalatok,áruházláncok, bankok, biztosítók:
 
- nem fognak a közeljövőben új beruházásokat kezdeményezni, ergo a munkahelyteremtés is lelassul
- elbocsátások várhatóak ezen szektorokban
- jó pár évig semmiféle béren kívűli juttatásra nem számíthatnak az alkalmazottak és a középvezetők sem.
 
Ezen szektor elég sok embert foglakoztatnak, ezáltal elég sok dolgozó kerülhet kellemetlen helyzetbe.
 
Idézet az országos Kereskedelmi Szövetség közleményéből:
 
az áruházláncakról:  "2009-ben a foglalkoztatottak száma 549 ezer fő, az alkalmazottak száma 345 ezer fő volt, így az ágazat a magyar családok második legnagyobb foglalkoztatója a nemzetgazdaságban. Csak az elmúlt öt évben a kereskedelmi beruházások értéke 1800 milliárd forint volt, ami ilyen nagyságrendű munkát adott egyebek mellett a magyar építőiparnak és szolgáltatóknak"
 
 
 
Mennyivel jár jobban átlagcsalád az új adókulccsal?
 
Itt elsőre úgy tűnik, kompenzálja az állam az eddigi sarcokat, de.....
 
A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az alkalmazásban állók létszáma 2010. január–augusztusban átlagosan 2 millió 687 ezer fő volt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204 900 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében  199 ezer forint.
 
forrás: http://www.privatbankar.hu/cikk/karrier_menedzsment/tobbet_er_a_fizetesunk_atlagosan_202_ezret_keresunk_39312?kommentar=39312&tol=1
 
 
Ennek alapján egy kétgyermekes pár, amelynek mindkét tagja átlagbért keres, 14 hónap alatt 448.000 Ft nyugdíjjárulékot fog elbukni, azaz havi szinten 36.000 Ft-t.
 
Nettó bér változása bruttó 400.000 Ft esetén:
http://berkalkulator.net/berkalkulator-2011/netto-ber-kalkulator-2011-jovedelem-kalkulator-2011.-januar-1-tol.html  alapján
 
                                                  
                                                        2010        2011 
Éves adóalap:                           6 096 000 6 096 000 
Számított SZJA:                              100 060     81 280
Adójóváírás:                                       0            0
Családi adókedvezmény:                       0    20 000
Fizetendő SZJA:                              100 060    61 280
Nyugdíjjárulék (9,5%):                        38 000    38 000
Természetbeni e.bizt. járulék (4%):        16 000    16 000
Pénzbeli e.bizt. járulék (2%):                 8 000     8 000
Munkaerő-piaci járulék (1,5%):         6 000     6 000
Havi nettó munkabér:                      231 940  270 720
Családi pótlék:                               26 600   26 600
Kifizetendő jövedelem:                      258 540  297 320
 
 
Tehát itt a házaspár jobban jár 38.780 Ft-tal havonta.
 
 
Ergo 38780-36000 (amit a nyugdíjjárulékon buknak) =  2780 Ft-tal járnak jobban ezek alapján. 
 
Valószínűleg azonban ez nem fogja ellensúlyozni a kieső béren kívüli jutattásokat, amiket ezentúl, egy ideig adózott jövedelmeből kell helyettesíteni, illetve a különadóval sújtott cégek, vállalatok áthárításaiból keletkező pluszkiadásokat fedezni.
 
Remélhetőleg a külföldi befektetők bután elhiszik, hogy ezek hatására felpöröghet a magyar gazdaság, de nem ez a valószínűbb forgatókönyv. Sajnos továbbra sem számíthatunk jobb hitelminősítésre, és nemzetközi megítélésre. Az euró pedig még messze jár.....
 
 
S. Gabriella egyik mondatával miszerint: "nem olyan rossz az a svéd modell" teljes mértékben egyetértek, csak azt kérdezem, melyik?
 
 
 
 

süti beállítások módosítása